Ha újonnan érkeztél a theitalianjob blogra, iratkozz fel az RSS feedre! Köszi a látogatást! Amby és Katica
Drámai, érzelmekkel áthatott bejegyzés következik, megtekintése kizárólag papirzsepi jelenlétében ajánlott.
2010 az olasz létem vége. Már július közepe óta munkanélküliként szenvedek élem az életem, többnyire vidáman, persze, de egyre közeleg a nap, amikor végleg itthagyom Olaszországot és egyben a theitalianjobot. Keretes szerkezetben dolgozunk, akkor érkeztem, amikor Olaszország világbajnok lett, most, hogy csúfosan kiestünk és már nem ugrálnak örömükben ismeretlen olasz lányok a nyakamba, ideje távozni.
Addig persze még van hátra pár hónap, biztos kicsúszik pár bejegyzés is, begyűjtök pár olasz élményt, heteket töltök Magyarországon, egy hónapot Egyiptomban, ingázok három ország között. Aztán 2011 január elsején arra ébredek, hogy nincs már itthon (Milánóban) és otthon (Magyarországon), mert mindkettő Budapestre mutat. Idővel biztos fogok inni kapuccsinót vacsora után, talán az ananászos pizza látványára sem szorul majd ökölbe a kezem, még ha ezt a nagyszerű 4 (és fél) évet felejteni nem is fogom. (Zokogtok már? ;-)
A keretes szerkezet jegyében megvettük már a magyar rendszámos Mininket (találjátok ki, milyen színű!) és éppen kiárusítjuk/elajándékozzuk az elmúlt olasz években felgyülemlett dolgainkat. Segíthetsz Te is!
Sok hűhót nem kerítenék a távozás körül, ha lesz rá érkezésem, majd lesz Worst of meg Best of meg 10 dolog, amit, vagy ha nem, hát nem. Az élet szép, a csínkre meg vigyázunk, hogy továbbra is rendben legyen.
Amby
Ui.: Katica jókora péklapátos verést ígér mindazoknak, akik úgy kezdik a kommentjüket, hogy “az a baj Magyarországgal…”. Én szóltam :-)
- Olasz dolgokból sosem elég? Csak ugorj át Facebookra, iratkozz fel az RSS feedre, vagy kövess minket twitteren! -

Az a baj Magyarországgal… :D
Amit már én is megírtam: http://theitalianjob.hu/archives/2009/01/23/hiany/
Tényleg, van már neve a Mininek?
péklapát!
Szegény Mini, azt hittem jobb neve lesz, nem ilyen péklapát :D XD (bocsibocsibocsi!)
erre tovàbbra is csak azt tudom hàpogni, hogy: izè… nincs a dontèsetekben semmi rossz… hàlàs vagyok a sorsnak hogy megismerhettelek titeket, remek perceket toltottunk egyutt, ezek mind mind megmaradnak ès ha alkalom akad, akkor vagy itt vagy ott, de osszefutunk, tutira… i migliori auguri e in bocca al lupo raga… :)
óóóó
Az a baj Magyarországgal, hogy semmi baj vele, az emberekkel van baj, de azt meg már megszoktuk…
Meg még ha nagyon megerőltetem magam ezt tudom hozzáadni: kicsit alacsonyabb az átlaghőmérséklet meg többet esik (bár most itt süt, ott meg nem), a hawaii pizzát mindig is utáltam, ja meg nagy szívfájdalmam, hogy rohadt drága a bresaolaaaaaaaaa…hozzatok már egy pár kg-t!!! :)))
Én is 4 év után költöztem haza, és nem bántam meg, egy percig se sítram vissza Milánót…na jó, a fizut igen, de ezen is túl kell lépni. :)
Várunk itthon szeretettel, sőt, hogy lassan már többen leszünk Bp-n mint Mi-ban, szervezhetünk itt is magyar vacsikat… :)))
a presto!
az a baj Magyarországgal…. hű már nem is emlékszem, mi baj vele. remélem, minden a lehető legjobban alakul, még jobb melók, még jobb kaják, még jobb ismeretlen fociszurkoló csajok várnak :-) (továbbra sem értem, hogy az ananászos pizzával mi a baj :D )
Az a baj ezzel az egésszel, hogy csak egyszer voltunk nálatok ez idő alatt, bár nem csak egyszer találkoztunk ott! :) És az a jó az egészben, hogy ott leszünk egy vonalon, majd megmutatjuk, amit mi már egy év alatt kitapasztaltunk, és mindig máshol lehet bulikat csapni! Valami lángos meg piac dolog is volt, de arra A. emlékszik, majd megírja! Várunk titeket! :)
Kék? :) Nincs semmi baj Mo.-gal, és tök jó, hogy hazajöttök, és ha akarnék se tudnék zokogni ezen a bejegyzésen :) Jó nektek, hogy tapasztalatokat gyűjthettetek egy idegen országban, közelről is megismerhettetek egy más kultúrát (és még hozzá milyet!) de ha vége hát vége, itthon is jó lesz majd. Amby, legalább olaszul megtanultál normálisan? :P Üdv nektek és gyertek Kecsóra! :)
Honnan tudtad? ;-) weenee, téged szeretlek :-)
Az a jó Magyarországon, hogy ha sokáig másfelé voltatok, akkor újra fel lehet fedezni. Az ízeket, az embereket, a szépségeket :)
Ha majd isztok már esténként kapucsínót, akkor szóljatok és megmutatom a kedvenc kávézómat, aminek semmi köze az olaszos dolgokhoz, viszont egész finom a kávé, remek a hangulat és amolyan igazi egyszerre modern és békebeli helység. Hm. kettőt is ismerek. A forró csokit is szeretitek? :)
nyalóka!
Egyik szemem sír, a másik nevet.
Egyébként nincs itthon semmi változás. Amit itt hagytatok, az fogad érkezéskor is. Maximum pár baráttal több lett.÷)
Hüp Hüp… most erre én még mit írjak…. egyet értek az előttem elhangzott dolgokkal.
Én a számtalan dolgon kívül egy dolgot biztos tudok, amiért hálás vagyok. A Piazza Piolás aperitivó. Biztos vagyok benne, hogy rendkívül sokat beszéltem és baromi fárasztó voltam amúgy… de nagyon jól jött akkor, hogy tudtam valakivel magyarul beszélni… nagyon gyorsan történt nekem ez az egész kiköltözés és akkor eléggé meg voltam rettenve. Most már nem annyira…. :D
Sok sikert Magyarországhoz.
u.i. megkönnyítenétek a dolgunkat a választás terén, ha lenne kép is a cuccról, vagy pl, hogy a marco polos könyvek mely részeiről van itt szó… köszike… amúgy díjazom az ötletet…. :D
Naponta érkezik majd egy (vagy több) képes leírás a cuccokról, még csak a leltárnál tartunk :-)
..hát én annak örülölök,hogy haza jöttök, értelmes okos világot látott emberekre
honunkba is nagy szükség van.Az anyagi dolgok fontosak, de egyszerűbben is, nagyszerűen
lehet élni.
A bùtor kiàrusìtàst ketten csinàljàtok,viszont a poszt egyes szàm 1. szemèlyben ìròdott……tehàt “kovetelunk” egy bejegyzèst Katicàtòl is.
jól van, jól van… de most épp nyaralok :-)
Szerintem is!
Én 3 éve élek külföldön és sokszor hiányzik Mo., de amikor hazamegyek hosszabb időre rájövök, hogy minden ami hiányzik az max a pozitív élmények + nosztalgia. Összességében nekem nem hiányzik.
Nektek viszont sok sikert otthon, ha úgy érzitek oda húz a szívetek, de ha kényszer akkor szerintem még sok ország van e Földön…
Sose kényszer, saját döntésünk :-)
Helyes-helyes….mindig sajat dontes…..es biztos megfontolt,tudatos is…vagy tudatlan…a lenyeg,hogy dontes…es sajat ;-)!!!
Mostanaban kevesebb alkalmam adodott nyomomkovetni benneteket…eterileg….de,evekig azert eleg intenziv eszmecsere folyt ;-)…….es “megemlegetunk” majd benneteket itt olaszfoldon…..aztan a bucsù soha nem addio…..legfeljebb majd egy “masik eletben” ;-)……..a legjobbakat nektek ebben/abban az uj-regi valosagban,dimenzioban,elet-fejezetben…!!!!!
:-))
majd folytatjàk otthonròl a Bp-i Job bloggal!!! mi meg majd a hazaruccanàst ùgy szervezzu:k, hogy egy jò kis cappuccino-ra vagy campari-ra o:sszejo:vu:nk- ès o”k csak u:lnek ès mesèlnek….
azt hittem, nem jòl làtok, amikor olvastam ezt az izè ..Ciao Oliva-…..hogy idàig jutottunk….. :-((
Akkor sok sikert. Azért a blog jó volt pár okosságot megtudtam belőle.
Sziasztok!
Én csak most találtam rátok sajnos. Minden esetre én nem biztos, hogy hazajönnék a helyetekben. Idén voltam életemben először az olaszoknál és kapaszkodtam az Itália táblába, hogy ne hozzanak haza. :)
pròbàld ki èveken keresztu:l, ahogy mi tesszu:k….utàna majd o:ru:lsz, ha meglàtod a Magyarorszàg tàblàt…
egy “blick” nem elèg megìtèln i-ezt szìvbo”l tanàcsolom mindenkinek, aki idevàgyik: minden àlmom volt 25 èvesen itt èlni- nem bàntam meg, de sose lesz olasz mentalitàsom, s ha itt kell “èlned-halnod” /gyerek-iskola-munka-mentalitàs/:-hààààt—– kemèny….. :D
…no,ez az ,turista szerepkorben altalaban rozsaszinebb szemuveg hordodik,amin a kilatas is rozsaszinebb;-)…mi meg,”betelepultek”,megtapasztaljuk az egesz szinskalat:-)….de,ezzel egyutt,most en sem szandekoznek visszatelepulni(annak ellenere,hogy magyarhon tovabbra is a szivem csucske!!!)…aztan,hogy ,hogy hagyom majd alakulni az eletemet…mino “iranyba”….!!?
Én is szépen lassan közelítek a 3 hónapos fordulómhoz. :D
Jelenleg még néha én is turista szemüveggel nézem a várost, de néha már átérzem azt, amit Kinga ír.
Valóban más lakni és nyaralni.
Az tény, hogy nekem pozitív változást hozott ez az egész Olaszország dolog, boldogabb, kiegyensúlyozottabb és vidámabb vagyok, mint otthon valaha is voltam, mert nekem nem volt túl jó otthon, valamilyen szinten menekülés volt. De hiszem, hogy én is el fogok majd olyan pontra jutni, amikor ha nem is haza, de tovább lépésre vágyom. Majd látjuk.
ezt azèrt sajnàlom- remèlem, itt jòl beilleszkedsz, megtanulsz olaszul…ès….
(nagyon klassz a blogod!)
Éltem Ír- és Olaszországban (itt lakok még most is). Évek teltek el mióta elköltöztem otthonról. Nem költöznék vissza soha ez tény, de otthon az emberek fejében akkora eltévedés van a nyugati “jóléttel” kapcsolatban, mint anno 90ben, hogy na majd jön a jó kis kapitalizmus. :)
Nekem 16-17 évesen ez volt az álmom, hogy Olaszo.-ban lakjak. Elértem. Szomorú, de így már nem tetszik. Főleg nem írország után, aminek volt sok hibája, de volt olyan része amiben sokkal jobban magamra találtam.
Tényleg? Elmondod nekem is miért? (persze csak, ha akarod.:) )
Melyik részére vagy kíváncsi?
Ha arra, hogy Olaszo. miért nem tetszik akkor:
Azért hagytam el annó Mo.-t (és ez bennem mindig meg volt, nem valami új felfedezés), hogy egy olyan országot találjak, ahol korrektség van. Nem az, hogy mindennel trükközni kell, ahol az állam az életed könnyebbé és nem nehezebbé teszi. Másik amit mondhatnék az, hogy “ideges” az egész ország. Persze, lehet hogy ez csak a sima “olasz életérzés” ami nekem tűnik csak soknak. Sokat változtam évek során, így ki tudja… Vagy változott Olaszo. ahhoz képest, amit anno 99-02 közti látogatásaim során ismertem meg. Vagy másik opció nem találtam még meg itt a helyemet és lehet rosszabbat látok per pillanat mint ami a sok munka miatt stb.
Sok lehetőség van, de per pillanat nem tetszik.
Különben álmokra visszatérve: az egy olyan dolog, amit valóságban nem lenne szabad elérni. Az okos ember mindig tologatja az elérését.
Engem meg meglepett ez a sok negatìv komment…….a 7koznapok, a melò,az ugyintèzès M.o.-on sem megy gordulèkenyebben…..termèszetesen,ha itt èlsz,az nem lesz vakàciò,de szerintem ez szàmodra is vilàgos…..Mondjuk nekem a baràtaim mindig azt mondtàk: “menjèl csak Olaszo.-ba,oda valò vagy a cigànyok kozè”….èn mindig is gesztikulàltam,kiabàltam,idegeskedtem,ùgyhogy az “olasz èletèrzès” nekem nem fura.Szerintem pròbàlkozz,ha csalòdsz,otthon biztos tàrt karokkal vàrnak.
Egyetèrtek, sehol nem tòkèletes!
Sziasztok!
Csak ma talaltam “Ràtok” ès persze mast kerestem…
Olvastam amiket irtatok, es sokatokkal egyet ertek. En mar ’93-òta elek Romaban! Valoszinu, hogy otthonrol maskep latjuk a “vilagot” es mas turistakent is tiz napig itt lenni. Eltem elotte Munchenbe is az is teljesen mas volt de mindenkeppen hasznomra valt! Azert evente 1x 2x hazamegyek es mindig nehezen jovok vissza, azert megis Magyarorszag az “otthonom”, szep, gyonyoru Roma de itt elni es a mindennapi gondokkal (munka-iskola-kozlekedes), szoval en szivesen mennek haza. Ugyhogy sok sikert nektek otthon! In bocca al lupo!
E’n ’98 òta vagyok itt (Firenze mellett) ès ahogy hallom, mostanàban Magyarorszàgon sem ròzsàs a helyzet. E’n pl ott talàn nehezebben talàlnèk munkàt, hiszen az òsszes komolyabb munkatapasztalatom innen szàrmazik…gondolom ez mindenkire igaz, aki kicsit règebben van itt. Màr megfordult a helyzet: règen amikor idejòttem akkor nyaraltam, most amikor Magyaro-ra megyunk, akkor nyaralunk, ezèrt megyek szìvesen, de òszintèn szòlva 1-2 hèt utàn màr hiànyzik az itteni èletem….
Ez a munka-kérdés érdekes. Persze valószínűleg leginkább attól függ, hogy mivel foglalkozol. Az én esetemben (multinacionális céges háttérrel) egyelőre – egy-két fejvadásszal beszéltem csak eddig – úgy tűnik, hogy pozitív a megítélése az olaszországi tapasztalatnak. Mondjuk az is igaz, hogy 5 év az nem 12…
Viszont már most látom, hogy majd át kell élnem újra a kulturális sokkot, ami a kijövetelkor is beütött kicsit, hiába “haza” költözünk.
Persze, multis hàttèrrel bàrhol (màrmint Budapest, Milano ès hasonlò nagyvàrosròl beszèlek) kònnyebb munkàt talàlni, mint pl egy mini vagy-kisvàllalatnàl szerzett tapasztalattal…sajna nekem ez utòbbim van, ami, mint tudjuk igen gyakori Olaszo-ban – màr akinek van olyan szerencsèje, h talàl munkàt…
ès -nem csak kivàncsiskodàs- otthon bizti, hogy mindketten megtalàljàtok a szàmìtàsotokat egy konkrèt ido”n belu:l??
azèrt ott se tàrt karokkal keresnek most a multik munkaero”t, ahogy hallom…
hát ez majd kiderül… de van élet a multikon túl is ;-)
És miért jöttök haza? :D Nekem a munkanélküli lét nem tűnik indoknak :))))) Bocs,ha írtatok már erről, nem olvastam… viszont várunk haza Benneteket :D
És kéritek vissza a csíkos kanapét meg a rozsdavörös pöang fotelt a lábtartójával?:)
Elgondolkodtam a kommenteket olvasgatva, hogy talán az ember bárhol érezheti jól magát, de otthon, csak itthon lehetünk. Nyaralni mindenhol szuper lehet, de ha megszokottá és kötelezővé válik az addigi szórakozásnak megélt élet, akkor az se jobb. De azért én csak olyan helyen élnék szívesen, ahol közel van a tenger. Már csak hogy ne kelljen messzire cipelnem a búvárfelszerelésemet..
Már rég nem jártam itt a blogon. Ma megdöbbenten olvastam a hazameneteletekről. ( Ilyen gyönyörű hosszú szó is csak a mi édes anyanyelvünkben akad. ) Mindíg tervbe volt véve a megismerkedés veletek, hogy majd egyszer elmegyek egy közös bulira, vagy aperitivo-ra, és most azt mondjátok, hogy hazamentek? Ez nem ér! Már akkor olvastalak titeket, amikor még nem is tudtam, hogy ilyen fordulatot vesz az életem, hogy egyszer olasz férjem lesz és én is ki fogok költözni!
Persze itt élve én is érzem, hogy sok minden másképp van, hogy kopik a cukormáz és nagyon sajnálom azt a csodálatos érzést, amikor úgy rá tudtam csodálkozni dolgokra és a szépségre, a kultúrára és az emberekre, mint eleinte.
Engem is sok minden idegesít, az üvöltve és egyszerre beszélgetés, a média gügyesége, a cicababák, hogy megszűntek az otthoni baráti kapcsolataim, hogy nincs munkám immár 2 éve ( gyakorlatilag mióta kiköltöztem.)
Most otthon vagyok túrista, ahogy már valaki előttem meg is állapította. Én néha hazavágyom, bármennyire is rosszabb ott.
Ha így döntöttetek, sok sikert és boldogságot kívánok Nektek ott is!
Remélem egyszer majd én is megtalálom a helyem.
Melinda
“és nagyon sajnálom azt a csodálatos érzést, amikor úgy rá tudtam csodálkozni dolgokra és a szépségre, a kultúrára és az emberekre, mint eleinte”
Heh, na ez az ami szerintem sem fog soha többé visszatérni. Olyan ez mint az első nagy szerelem. Az ember alig lát ki belőle azt hiszi ez örökké így marad és a másik is így érzi aztán eltelik 1-2 év és az bánt meg akiről azt hitted sohase fog majd te is megbántod akiért annyiért odavoltál stb stb.
szerintem a rácsodálkozás, az nem kor és helyfügg, és nem múlik el, ha az ember nem hagyja…
Most ne mondjátok már, hogy 1 év után le fog kerülni a rózsaszín szemüvegem… most tök jó és vidám minden… nem akarom, hogy máshogy legyen….
vègre megkeru:ltèl! règ nem hallottalak-minden OK? :-)))
bp bp de csodáááás ;)
én ma indulok, és már alig várom.. mondjuk csak egy 3hetes vakációra, de minden tervem az, hogy halálra egyem magam otthoni kajákból háhááá
jó itt.. szeretek itt élni.. de sok minden hiányzik Mo-ról. S nem hiszem, hogy csak a nosztalgia beszélne belőlem. Hiányoznak az ételek, a koncertek magyar bandákkal, a fesztiválok, a piac..
Jó utat és pálinkázzatok be rendesen, ahogy hazaértek.. amúgy szép magyarosan ;)
Na igen!
A kajás-tematikus (értsd pálinka, grill, kolbász, hal, böllér) és a zenei fesztiválok nekem is eléggé hiányoznak… visszaszámlálót állítottam be, hogy hány nap a kedvenc fesztiválomig, így mindig tudom, hogy hányat kell még aludnom… :D
Ilyen egyáltalán nincs idekint? Sehol semmi???
De kar! Evek ota olvasom a blogotokat, es igazi feludules mindig. De a blogot nem olaszok irjak, hanem magyarok; aki Olaszorszagban is tudott ELNI, az Magyarorszagon is fog.
Egyebkent meg tuti jo buli Magyarorszag is. En meg csak ket es fel eve lakom kulfoldon (Angliaban), de minden alkalommal racsodalkozom, amikor hazamegyek, hogy mennyi minden valtozott pozitivan!!
Szerintem Budapest sokkal menobb, fiatalosabb es europaibb varos, mint kepzeljuk!!
pròbàld ki èveken keresztu:l, ahogy mi tesszu:k….utàna majd o:ru:lsz, ha meglàtod a Magyarorszàg tàblàt… egy “blick” nem elèg megìtèln i-ezt szìvbo”l tanàcsolom mindenkinek, aki idevàgyik: minden àlmom volt 25 èvesen itt èlni- nem bàntam meg, de sose lesz olasz mentalitàsom, s ha itt kell “èlned-halnod” /gyerek-iskola-munka-mentalitàs/:-hààààt—– kemèny….. :D