Loading ...
A történet valamikor 2006-ban indul, amikor is egy szép péntek este elindultam volna Katicát látogatni Milánóban. Hideg volt Pesten, ahogy az télen szokás, talán szállingózott is pár hópehely. Épp összepakoltam a munkahelyen, amikor jött az értesítés: törölték a járatomat.
Cazzo… de mi történt?
Hát csak annyi, hogy Olaszországban elkezdett esni a hó – ami jó olasz szokásnak megfelelően egyenlő a város/régió/ország leállásával. Nem szórakoznak, fogják magukat, törlik a járatokat, hazaküldik a dolgozó embereket, bezárnak a bárok és boltok, mindenki hazavonul és ki se mozdul.
Másnap aztán reggel volt pótjárat, amivel eseménytelen utazás után meg is érkeztem Bergamoba. Döccen a gép, kinézek az ablakon a hófödte reptérre… csak egy dolog hibádzik. Nincsen hó sehol!
Oh, mio Dio… Végülis igaza van az olaszoknak, hiszen hóesésben nehéz havat takarítani, utána meg úgyis elolvad!
Van persze vidám oldala is a havazásnak, ha elkezd esni a hó és legalább egy órát esik, Katicát biztos hazaküldi a főnöke 2-3 körül, így általában tudunk valami korai programot csinálni hétközben. Ha viszont vendégeket várunk, az biztos, hogy egy kis hóeséstől minden olasz beijed és egy órával a kötelező érkezés előtt sorra elkezdik majd lemondani a programot. Jönnek a szövegek a nem induló autókról (ez mondjuk hihető, szerintem 7 fok alatt egy Fiat vagy Alfa Romeo fedélzeti komputere biztos lekapcsol), a lehetetlen közlekedésről és az emberi civilizáció végéről.
photo credit: kenyai
Igen. ezt én is megtapasztaltam, amikor egyszer “hóviharban” érkeztem Milánóba :))))))) Nagyon szórakoztató volt, mit mondjak…
Tiszta Belgium, nálunk ezen a télen többször is leállt (!!!) az élet, szó szerint! Ennek leginkább a gyerekek örültek, nem volt suli, mert a transport nem vállalta a felelősséget az utazásért. Sima ügy, és ezt csinálta a belga busztársaság mindkettő, így megállt minden.
…merthogy o”olaszsaguk nem bir mit kezdeni a hoval…legalabbis,itt eszakon(Lombardia) abszolut felkeszuletlenek efele “termeszeti csapasra”,szoval inkabb “felnek,mint megijednek”(mert tisztaban vannak a ratermetlensegukkel),es ennek egisze alatt,megelozven a katasztrofat,esetlegesen,mar napokkal elotte felhivjak az emberi figyelmet a varhatora…..s akinek nem szukseges(hogy ne mondjam,eletbevago),az ne szalljon autoba,sot,talan jobban teszi,ha ki sem mozdul…..mahhh ;-)!!!!
De jó újra itt látni CsillaM :) Azért az igaz, h ritkán esik a hó, a reagálást mégis erősen túlzónak érzem!
Nanà,hogy tulzo…vegulis,itt az “extremitasok” foldjen ;-)!!!
mivel még nincs jogsim a szép romagnolo szállítgatott melóba és hozott haza (egy tesoro), a december 8-a körüli 10 centis hó miatt fel kellett hívjam a munkahelyem, hogy nem találok egy olaszt se aki képes lenne kocsiba ülni és befurikázni engem a munkahelyre. égtem mint a rongy, egy ilyen ürüggyel mo-on azt mondják, hogy “akkor má’ legközelebb se kell jönni”..
erre a munkahelyről a válasz: úristen dehogyis, semmi gond, el ne merj indulni!! ilyen hóban!!! maradj csak otthon!
(10 centi hó) az eszem megáll :)
Igen, ez titpikus :-))
Mio Dio, hogy csodálkoznának Erdélyben, amikor 20-30 centis hóban is dolgoznak az emberek :-)