Olvasva a hazai blogokat, nem egyszer elhangzik, hogy a BKV sz*r és borzalmas és mennyire nem “nyugati”. Nos, mi azért jópár dolgot találtunk, ami Budapesten nagyszerű és szívesen hoztunk volna magunkkal Milánóba:
- A fantasztikus éjszakai közlekedés. (Milánóban éjfél után nincs tömegközlekedés és csak reggel 6 után indulnak az első járatok. Holdfényes remény a RadioBus megrendelése – ami éjjel kettőig hívásra jön – ha három nappal előre jelzed!)
- A budapesti metró tisztasága és az állomások állapota – távoli emlék csak a 30 éves gumiborítású milánói peronon
- A megállót esetleg kihagyó busz még semmi ahhoz képest, hogy Milánóban focimeccs idején a buszvezetők a végállomáson néznek meccset, gyakran 2-3 járatot is kihagyva
- A havonta egy sztrájk, ami szolidaritási hullámként söpör végig a teljes közlekedési rendszeren, még mindig ismeretlen Budapesten
- Öt percenként közlekedő villamos és busz Milánóban elképzelhetetlen, leginkább 15-30 percre lehet számítani

