Loading ...
Tegnap a kb. 25 centi hóra ráesett még egy fél méter, a háztól az utcáig estére helyre kis folyosót lapátoltam ki. Elsuhan egy sífutó. Minden fehér, kicsit ropog, csillog-villog, alig hideg, késő esti séta.
Te is láttad? Magyar rendszám! Integetünk. Lassan tovább hajt, kicsit tétova, a nagy hóban mindenki az, aki vezet. Megáll, visszatolat, vigyorgunk. Szia, eltévedtél, segíthetünk? Nem, parkolóhelyet keresek, de mindenhol méteres hó van, itt lakom. Nahát?! Ismerkedünk. Tavaly egyszer azt hittük, hogy egyszerre képzeltük azt, hogy valaki jóestéttel köszönt ránk a templom előtt. Milyen nagy ez a falu, hogy azóta nem is találkoztunk. Most is csak a hó miatt.
Mától enyhülés, a rengeteg hó reggelre megereszkedett. Alul töpped-tapad, fentről csöpög-pottyan, Caldonazzoban négy magyar figyeli.
(Figyeld a szerzőt! ;-)
ő kicsoda? :-)
JA, már én is néztem a havas bejegyzéseket, új író ? :))
Sziasztok!
Sokatokkal még nem ismerjük egymást, azt hiszem (és Amby is kérte :) ), hogy illene röviden bemutatkoznom.
Hogy kerültem ide? Néhány hete kaptam egy kedves e-mailt. Nemcsak én, többen is, akik Olaszországban élünk (éltek) és gyakori látogatók itt. Ez a levél meghívó volt, kedves kérés, hogy legyünk mi is társzerzői a blognak.
Nos, úgy tűnik, hogy én voltam az első, aki vette magának a bátorságot, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a bejegyzést nem direkt ide írtam, hanem a saját blogomra. Viszont utána eszembe jutott, hogy megkérdezem, mit szólnának, ha én lennék ezzel a kísérleti nyúl, erre Amby megnyomta a gombot és a bejegyzésem kikerült. Bízunk benne, hogy ezzel meghozzuk a többiek kedvét is. :)
És akkor végre be is mutatkozom. Egy kis faluban lakom, Dél-Trentinoban, a párom munkája miatt költöztünk ide, kb. másfél éve. Gyorsan megszoktuk, megszerettük a környéket, bejön nekünk ez az egyszerű, csendes, stresszmentes életforma, így hát pörgős-bulis-nagyvárosi pezsgéses posztot valószínűleg én sosem fogok írni ide. Viszont másokét szívesen olvasom, miközben én az ablakból a hegyeket és a madarakat nézem :) Szerencsére sikerült olyan munkát találnom, ahol reggeltől estig az erdőben lehetek – sajnos csak áprilistól októberig. Ennyi elég, talán sok is. :)
Most ti jöttök! :)
Hú de irigyelünk :)
De jó ez a kis havas pillanatkép :-)! Köszi a bemutatkozást, várjuk a sok-sok stresszmentes, madárkás bejegyzést :-)!
Bizony. Irigykedünk.÷)
Szép lehet.
Óóóó.Rájöttem, honnan vagy ismerős Betti.
Grafit emleget mindig.÷)
bezony grafitember ès kedvese :D
itt meg elolvadt a hò…. :S
lebuktam :)
bttn, hello..
jol latom, h caldonazzo?? es 4 magyar is van? ne maaar..
en trentoban elek, fel eve es meg egy magyart nem sikerult talalnom.. az en parom olasz, miatta koltoztem ki, ket eves a kisfiunk.
kontaktolunk? :-D
Hát ezt csak Betti írta, maradjunk ennyiben ;) Ha más írja, majd más lesz a szerző mezőben…
Emlékszem egyszer a milánói metróban meghallott minket egy család beszélni – ahogy csukódott az ajtó, hallottuk ahogy rángatja a kislány az anyja kezét: “Hallottad?!? Azt mondták, hogy ***tetszőleges magyar szó*** !!!”
@Amby:”***ejnye, gyere már!***”?
igen, ez a metrós történet bennem is nagyon megragadt… ráadásul asszem valami nagyon fura szó volt, amit elkapott a kislány, “ellensúlyozhatatlan” vagy valami ilyesmi :-)
A másik sztori meg, amikor Milánóban a kocsiban (már az olasz rendszámmal) vártam Ambyt és Evikát, a gengszeterek meg hátul randalíroztak. És a kocsi mellett elhaladó járókelőket meghallottam beszélni, hogy “Nézd, milyen édes kutya. És ketten vannak!”. Nem is tudom, miért nem szóltam ki nekik valami frappánsat magyarul… (mondjuk vsz. azért, mert a frappáns dolgok nekem mindig utólag jutnak eszembe ;-)
Egy ideig gondolkoztam azon, hogy mi a túróról beszélgethettetek, amiből a kislány azt hallotta ki, hogy “tetszőleges magyar szó” :)
Jah, most esett le. Mar megint felreertelmeztem a szitut. Aszittem, hogy a szulok valaszoltak a “tetszoleges magyar szo”-t, arra hogy “hallottad?”…
Gondolom, az mindenkinek megvan, hogy mivel mi magyarok kevesen vagyunk mindenhol, és senki nem érti, mit mondunk, mert nem hasonlít más nyelvekre, ezért bátran beszélünk (beszólunk – nem szép, de igaz) külföldön. Aztán nagyot nézünk, ha valaki mégis érti, vicces szituációkat szül :)
Betti, igaz nagyon, jó kis titkos nyelv ez :) Nekünk szokott is gondunk lenni, ha hazamegyünk – egymást kell emlékeztetni, hogy itt nem kéne kibeszélni másokat, vagy intim témákat megtárgyalni a metrón ;)
nagyon szèpek a tùrakèpek…jò lenne màr tavaszillatban hegyetmàszni…
Sziasztok! Tomcsik Jòzsef vagyok, 30 èves, 2 ève èlek Olaszorszàgban, a pàrom (olasz) miatt jottem ide (ha jòl szàmolom, ennek pont ma 2 ève) amit nem bàntam meg, sot! Jòmagam lennèk a magyar rendszàmos betyàr, akivel Betti ès pàrja talàlkozott az ominòzus hòesèsben. Szàmomra is fura, hogy eddig nem kereszteztèk egymàst az ùtjaink, ùgy làtszik kellett hozzà egy rakat hò… :-))) Viszont nagyon-nagyon orulunk nekik!!!! Elsore ennyire telt tolem (inkàbb dumàs vagyok), elnèzèst, iwiw-en vagyok, meg van egy pàr kèp is, alkalomadtàn frissìtem majd. Trentoban pedig vannak àm magyarok, na nem olyan szèp szàmmal, mint az afrikaiak ès a marokkòiak, de vannak. Boldog Uj Evet Kivanok mindenkinek!