Az idegenvezető ernyőjére tűzve egy Prada csizma, hogy messziről is lásd, merre megy a csorda. Szereted Te ezt? Mi életünkben nem voltunk még szervezett turistaúton. Ha Te is másra vágysz, a következőkben megosztjuk veled egy napos milánói programjavaslatunkat. Csak a lényeg, ami belefér egy napba Milánóból.

Ébredj időben! Nem tervezünk végighajszolni 50 látnivalón, de maximalisták vagyunk. Neked már pedig látnod kell az igazi Milánót! :-) Komolyabban vesszük ezt a küldetést, mint Uri Geller a cigiről leszoktatást, így indítsuk ezt a vidám napot a legjobb helyen: a temetőben!

Bemelegítés

A Cimitero Monumentale nem a hagyományos értelemben vett temető. A parcellák elfogytak, temetkezni már csak a meglévő kriptákba lehet. Az itt lévő családok nevei ismerősek lehetnek, híres költők, iparmágnások nyugszanak a szoborparkra hasonlító helyszínen. De micsoda építmények ezek! Szeretnéd megnézni az Utolsó vacsorát életnagyságú szoborként? Esetleg egy aprólékosan kifaragott tíz méteres Bábel tornya érdekel? Egy órás séta keretében sok meglepetésben lesz részed.
(Keddtől – vasárnapig, 8-18 óráig, a Porta Garibaldihoz közel)

Folytassuk a sétát a Porta Garibaldi és a Corso Como felé. Kukkants be a Corso Como 10 alá, de ne is próbálj itt leülni egy italra – a 10 eurós sör valószínűleg elrontaná a hangulatos kis belső udvar varázsát. Ha napközben jársz erre nehéz elképzelni, ahogy este a kis sétálóutcát elöntik az olaszok, hangosan társalogva koktéllal kezükben. A hihetetlen kétszáz méteres táv teljesítése utána Porta Garibaldihoz érkezünk. Ha már ebédidő van, ajánlom neked egyik kedvenc étterem-párosunkat balra két utcával.

Az Antica Birreria, valamint az igazi kincset rejtő Carlsberg sörözőnek álcázott étterem egyazon blokkban a via Solferino és a Piazza 25 Aprile sarkán állnak. Az Antica Birreriaban korrekt aperitivo, a Carlsbergben pedig nagyszerű pizza van – mindkettő a földfelszín alatt, az ötven éve megszüntetett csatornarendszer boltívei között rendezkedett be kitűnő étlapjával és söreivel. A pizza elfogyasztása után térjünk vissza a Porta Garibaldihoz.

Mindig a sárga úton

Eddig sikerült többet álldogálnunk, mint haladni, vágjunk bele egy hosszabb sétába! A Corso Garibaldin végighaladva számtalan bárt és fagyizót hagyunk magunk mögött, a Moscova-n megcsodáljuk a robogógyűjteményt – kis szerencsével pedig jóízűt kuncoghatunk, ahogy egy Ferrari próbál lemászni a félelmetes magasságú tízcentis padkáról. Miután megnyugtattuk magunkat, hogy pontosan ezért nem vettünk eddig Ferrarit, jutalmazzuk meg magunkat egy fagyival.

Az 55. szám alatti fagyizó szintén egy jól álcázott kellemesség, különösen ajánljuk a valódi pisztáciát és a cukormentes fagyikat (ehetőek!). Folytassuk a sétát, míg a Corso Garibaldi végéig nem érünk. Jegyezzük fel magunknak a Posta Garibaldi sárga épületét – nagyszerű aperitivojuk van, bár ezt az estét máshol töltjük majd. A következő programot bátran kihagyhatod, de feketeöves turisták és időmilliomosok bevállalhatják.

Kitérő

Balra fordulva a via Pontaccion sétálj el a via Breraig. egyik oldalon pár turistalehúzós bárt találsz, a másik oldalon “eredeti” Gucci és Armani napszemüvegekkel lehetsz boldog 10 euróért. Veszélyes környék. A Chiarin ne nézz rá az eredeti Louis Vuitton táskákat árulókra, mert az egyet jelent a vásárlással – ennek ellenkezőjéről csak hosszas kommunikációval tudod meggyőzni az afrikai kommandóst. Miután nem vettél a helyi művészek tucatfestményeiből és nem jósoltattál magadnak, igyekezz átsurranni két újabb napszemüveggel jól felszerelt mobil harcoson és menekülj a via Madonnina irányába. Jobb oldalon újabb fagyizót pillantasz meg. Ha eddig vásárlás nélkül kibírtad, jutalmazd meg magad egy újabb fagyival!

Betérő

A Foro Buonapartét keresztezve sétálj a Castelloig, majd a bejárat előtt fotózkodj egy jót a Wedding Cake-nek nevezett szökőkútnál. A kastély mögött egy hatalmas park lapul, ahol mindig történik valami érdekes – hol nyugdíjasklub tart táncnapot, hol műanyagból összeállt jégpálya, néhanapján pedig koncert van. Hogy ne csak eldugott, titkos helyekre vigyünk, itt az idő ellátogatni a Duomohoz. A kastélytól egyenes vonalban a via Dantén, majd a folytatásán könnyed sétával negyed óra alatt becserkészheted Milánó fő látványosságát.

A Duomo, városunk büszkesége

A Duomo 2008. július 26-án “lett készen”: az elmúlt öt évben alapos tisztításon esett át és az utolsó takaróelem is lekerült a homlokzatról. Essél túl a kötelező fotózáson, nézz be balra a Galériába – ha pedig van kedved szörnyülködni, akkor sétálj végig rajta, hogy a túlsó végén eléd táruljon a világszerte híres, fantasztikus Scala … tökéletesen lehangoló dobozalakú épülete. (A lényeg belül van.) A Galéria közepénél az egyik oldalágon a földön látsz majd egy bikát, aminek a tökénél apró lyukat vájt magának a sok sarok. Állj bele te is és pördülj meg háromszor! Szerencsét hoz.

Mostanra talán megéheztél a sok fagyizásban, így a Galéria bejáratánál lévő Autogrillben vegyél magadhoz egy szendvicset (Capri, Rampollo, Buffalino az ajánlottak), meg innivalót. Ha nem vagy az éhhalál küszöbén, akkor még ne fogyaszd el őket, m’kay?

Node vissza a Duomohoz! Ha láttál már bazilikát belülről, akkor be se menj. Ugyanolyan, csak nagy. Bal oldalt keresd meg inkább a liftet (sportosaknak a lépcsőt) és menj fel a Duomo tetejére. Erről van itt szó kérem. Amikor azt mondják, hogy a Duomo gyönyörű, akkor sosem a belsejéről van szó. Vízköpők, szentek, cirádák, minden ahogy kell. Ráadásul nagyon jó üldögélős teteje van, így itt az ideje előszedni az Autogrillben igen okosan beszerzett szendvicseket és szusszanni egyet. További megnyugvást szerezhetsz magadnak azzal, hogy már csak egy helyszínünk van, utána pedig mulatunk.

Ha leereszkedtél a Duomoból, akkor ügyes mozdulattal kerüld el az afrikai árusokat, akik free! free! kiáltásokkal akarnak a karodra adni egy cérnaszálnyi fonott karkötőt. Nézz be a Rinasciente árkádja alá, mindig jó kirakatuk szokott lenni, majd sétálj végig a Corso Vittorio Emanuele-n. Pár száz méter után a San Babila kúpjához érkezel, tapizd meg, mert vizes.

Ha továbbsétálsz a Corso Venezia-n, akkor két utca múlva balra meglátod a via della Spiga bevásárlóutcát, a pesti Váci utca megfelelőjét. Kítűnő helyszín szörnyülködni, így ha van kedved, nézz be oda. Utána folytasd az utad a Venezian, majd a Serbellonin térj le jobbra, aztán a via Capuccinin balra. Tudod már hol jársz? Már csak pár lépés és megpillantod a rózsaszín flamingókat! Ha végeztél, folytasd az utat egyenesen, majd balra az első utcán, de közben ne felejtsd el magasra emelni a tekinteted! (Kidöntött lámpaoszlopokért felelősséget nem vállalunk!) Ezek a homlokzatok megérnek egy-két fényképet, ahogy visszasétálsz a Palestro metrómegállóhoz.

You will sleep when you die

Ha minden jól ment, akkor van még 1-2 szabad órád az este előtt. Pakolj le a szálláson és öltözz át bulihoz. Hét órára gyere a Cadorna metrómegállóhoz, a Chocolatban rendelj egy überfagyit (erről egy-két hét múlva külön bejegyzésben is beszámolok), majd kényelmes sétával vágj át a parkon. Itt két verziót ajánlunk.

Esti program Milánóban nyáron

• a parkban lévő Bar Biancoban fogyasszd el az aperitivodat
• (vagy sétálj a Corso Sempionehoz és válassz egy helyet ott)
• majd a szintén a parkban lévő Just Cavalliban, vagy a mellette lévő Old Fashion-ben bulizz egy jót anorexiás modellekkel

Esti program Milánóban nem nyáron

• a park túloldalán induló Corso Sempionén végigsétálva juss el a jobboldalon lévő Via Piero delle Francesca utcáig
• egy sarokkal beljebb a bal oldalon fogyaszd el az aperitivodat a Roialtoban
• majd pár száz méterre vissza térj be a Gattopardo cafe nevű mulatóhelyre

Ez lenne hát Milánó, egy napban elmesélve. E bejegyzést két dolog miatt is kiemelten ajánljuk. Egyrészt ez az indítója a Milánót bemutató sorozatunknak (a fenti helyek közül többet részletesen is elmesélünk majd), illetve ilyen bemutatásra gondoltunk a harmadik Blogkarnevál fordulóban.

Tetszik ez a sorozat? Iratkozz fel az RSS csatornára és értesülj azonnal az új bejegyzésekről!