Nelly nem
kevésszer megreklamálta már, így engedek a terrornak, s szolidan megemlítem a
milánói Kaláka koncertet. Fantasztikus volt. :-)

Bővebben? Jött a
hír, sokan lelkesedtünk. Összegyűlt a társaság, s jött az ötlet, meghívhatnánk
őket aperitivóra, jó milánói szokás szerint. Lett is gyülekező, s rendesen
lerohantuk őket két café és három vörösbor közepette. Ők hajnalig koncerteztek,
én a szálloda hallban bóbiskolva leltem rájuk, így különösen értékeltük, hogy a
kedvünkért még bemelegítő eseményen is résztvettek :-)

Élőben is
ugyanúgy szórakoztatóak, mint a szinpadon, így hallgattunk történeteket
utazásokról, szervezkedésről, beszélgettünk az emigrációról, hazai dolgokról, s
mindenről, ami eszünkbe jutott. Berámoltunk sok olivát, még több prosciuttot és
közben vígadoztunk. Az előírt időhöz képest tovább is maradtak, de ez a
felkészülésen nem látszott meg, az olaszok jó szokáshoz híven kavartak szépen.

Mire mi pont
időre beestünk a koncertterembe, még alig lézengett valaki, de a zenekar sem
volt nyugodt hangulatban: mikrofonok, hangosítás, miegymás még darabokban (már
ami megvolt), a koncert laza órát csúszott. Amikor viszont összeállt a
produkció, akkor műsorban nem volt hiány, a kis közjáték nem ártott a profiknak
;)

Mi ültünk és
előgomolygott lassú tempóban minden … a gyerekkor, népdalok, versek és
ábrándozások. Kisamby kék autót szorongatva a kezében a szék peremén ülve
lógatta lábát és nem tűnt fel neki, hogy körte jelű bögréjéből a földre csurog
a jaffa…

Ricordi?